Tenisz régen és ma

Teniszoktatás felsőfokon – Tenisz – egykor és ma

A tenisz története a XI. századig nyúlik vissza. Már akkoriban labdákat ütöttek át a háló felett, csupasz tenyérrel, bőrdarabbal védett karokkal, a XVI. században pedig már fakeretre feszített húrokkal. Körülbelül 130 évvel ezelőttig a „teniszt” kizárólag csarnokokban játszották, mivel a bőrből, kövekből, parafából és vászonból készített labdák a „természetes talajon” nem pattogtak. Európában ekkoriban – főleg a hercegi udvarokban – több száz labdaház volt.

1600 körül csak Párizsban 250 efféle „teniszcsarnok” állt, amelyek a francia forradalom után üresen álltak. A kaucsuk felfedezése után, 1850 körül a gumilabda lehetővé tette a szabadtéri játékot, és 1874-ben a brit hadsereg egyik tisztje szabadalmaztatta azt a füves pályán játszott játékot, amelyet ma teniszként ismerünk. A máig alig módosított játékszabályokat 1877-ben rögzítették, és az első wimbledoni bajnokságon, több mint 120 évvel ezelőtt alkalmazták őket először.

Magyarországon már igen korán ismerték a teniszt, elsősorban az angliai, nyugat-európai útjaikon találkozhattak vele honfitársaink. Széchenyi István naplójában is olvashatunk részleteket erről a sportról, de arról sajnos kevés forrásunk van, hogy voltak-e a 19. században pályák Magyarországon, és hogy kik játszottak. A 20. századra azonban már nálunk is annyira elterjedt a tenisz, hogy szükségessé vált egy teniszszervezet megalapítása: 1904-ben kísérletet tettek ugyan az önálló teniszszövetség megalakítására, ekkor még a Magyar Atlétikai Szövetség alosztályaként képzelték el, de ez még nem volt sikeres próbálkozás. Viszont 1907-ben végre megalakult az önálló Magyar Teniszszövetség, és hamar csatlakoztak az európai társszervezetekhez. 1909-ben felvették a kapcsolatot a nagy-britanniai teniszszövetséggel, ebből az együttműködésből alakult ki a nemzetközi teniszszövetség.

A Davis-kupa sorozat 1900-ban indult el, amelyen Magyarország először 1924-ben szerepelt. Csak találgatások vannak arra vonatkozóan, hogy miért lett a tenisz „fehér sport”. Az évszázadokkal ezelőtt épített ladbaházakat belülről feketére festették. Vélhetőleg a kontraszt miatt a játékosok fehér ruhát viseltek és fehér labdával játszottak. Ez mind a mai napig nem (nagyon) változott



Comments are closed.